...avagy a nemzetközi helyzet fokozódik. :-) ...avagy a vagy egy ellentétet feltételező kötőszó. [aztaká!!!444négy] No szóval... Elsején nekiálltunk az alapozásnak. Végül is építkezés, de inkább "testi". Jóvanna, nem húzom-nyúzom, nem rétes ez. Kézilabda. Imádott sportágam új szezonja. Mi meg "izmozunk". Hétfőtől péntekig napi másfél óra "erőnlét" + fél óra kondi = sajgó vádlik. Meg úgy minden. Persze ezért járok. :-) Sokkal inkább gond az éjszakai meleg, mer' nem tudok tőle aludni, hiába vagyok fáradt. Tizenegy előtt lefeküdtem, és 0:54-kor még láttam az órát... Aztán kőkeményen fél háromig tartott a "csoda", majd kidobott az ágy. Pedig csak háromra van állítva az ébresztő... Mindegy, nem nyomtam ki, nem szerettem volna lekésni. A vonatot. Igeeen, megint horgászós-fényképezős morgen, jeee! Aztán persze picit későn, a vonaton jutott eszembe, legutóbbi látogatásom óta majd' fél órával később kel a Nap...! Még szerencse, hogy derült volt az ég, lehetett fényképezni, bár értelmes kép nem született... Mindegy, azé' elment valahogy. Aztán... ...aztán semmi izgalom. Fogtam egy huszoncentis bugylicsukát, azon kívül egész nap semmi... Jóvanakkor... Akkor maradnak a képek. Először a felkelő (vagyis már rég felkelt, csak ködfal takarta) Nap és foltjai nyújtottak témát.
Némi ág-boggal megspékelve:
A fények egyelőre nem voltak túl jók, ráadásul a köd sem a szokásos fátylas szerkezetet mutatta, sokkal inkább egy homogén tejfölös masszára hasonlított. Így maradt a komor hangulat - legalábbis a fotókon, mer' én azé' így is élvezem a dolgot, persze hallal + jó fényekkel volna az igazi. De ez a kihívás benne...! No nem nyavalygok többet... Ja igen, komor:
Nem t'om... Így utólag megnézve vágnék baloldalról, de hagyom má' szerencsétlen péest, nincs kedvem hozzányúlni...
Még hogy komor...! Éljenek a vidám, életteli, színes képek!
No de mondom én, szaturáció le, oszt cső!
[banyek, az életkedvem is elmegy tőle... pedig tetszik, de nagyon... most viszont, az írás pillanatában, valahogy az előző kép vidámsága jobban... ...jobban megfog, sőt, az kell most nekem!]
Hiába no, ha egyszer a téma olyan, akkó' olyan, nem lehet vele mit kezdeni. Dolgozik a tudatalatti, akkor és most.
No igen, dolgozott bizony akkor is:
Persze ha a Nap nem süt ki, a végére pengés-véres bejegyzés volna, de hát na, kisütött! Tettem én is a dolgomat... - de nem csak én:
Bár ő picivel korábban.
Még egy szivárványos, aztán vége a dalnak:
Igaz, mi csak pókvárványnak nevezzük.
Eeennyi! Nem úgy alakult, ahogyan terveztem, mégis, soha rosszabb eredményt! Mármint képügyileg, persze, mert azért némi halat szívesen vennék a továbbiakban. Mondjuk holnap! :-)