Lesz itt minden. Tizenhét, tizennyolc, huszonkettő. Neeem, nem lottószámok, sokkal inkább dátumok. Vagyis na, ezekről a napokról lesz kép, ennyiii. [mé' húzod az időt?] Kezdjük is rögtön az elején!
Tizenhetedike
Jó pár napos szünet után vettem elő újra a gépet. Mármint érdemben. Addig nem nagyon okoztam semmi érdemelegeset. (Persze lehet, hogy e napon sem.) No mindegy. Makrózgattam (költői túlzás) a telével, annak is a végével. A 300 mm már egészen nagy szabadságot nyújt, szeretem. Pedig mennyire "nagylátó-b*zi" voltam kompaktosként. Persze 35-105 mm-rel nem is lehettem volna a tele szerelmese, de ne kötözköggyé! Szóval próbálkoztam.
Sajnos csak ennyi mélységélességet (inkább életlenséget) nyújt az f/5.6, de azért a 300 mm segít. Majd egyszer, valamikor a távoli jövőben lesz még nekem kettőnyolcam...! Érzem! [miből?]
Ellenfényben virágot? Ellenfényben virágot!
Avagy takard el a Napot! [igazán vicces volt] Egészen jó volna... szóval ha nem döfné át egy másik virág szára kitakarókámat [ez meg milyen állat? nem tudom, de valami borzalom!] No meg mostanában rákattantam a vignyettára. Mármint utólagosan, PS-ben. Persze ez csak időnként kifejező, lásd előző, de szerintem minden képen jól jöhet egy pici, "éppen csak", kvázi észrevehetetlenül.
...és még itt is toltam neki saroksötétedést! Ugyanis a jobb alsó sarokban volt egy nagy, világos volt - el kellett tüntetni valahogyan, kézenfekvő megoldásnak tűnt a vignyetta. Meg is látszik a bal felső szirmokon. :-) Persze kit érdekel ez, az eredmény a lényeg, nem? De! [akkónekötözköggy!]
Sárga üzemmódba kapcsolva:
Még egyszer:
Zümi!!! :-))) Szorgosan gyűjtögette a mézet [hogyne, "virágbúl a méjzet?"] virágport. Némi fotóboltos utómunkával sikerült csak kiemelnem mindkét képen a témát.
Végül egy(-két-há') [nagyítva megtudod!] repülő:
 |
| (Ölég nagy kép [agyonélestíve], csak óvatosan!) |
Tizennyolc
Az előző napi eredményeken felbuzdulva ültem neki e napon a fotózásnak. Szó szerint ültem - gép az állványra, alá lepedő, én meg rá. : -))) Persze amikor ennyire rákészül az ember, még véletlenül sem akad egy jó pillanat sem, vagy csak szimplán elrontom, lekésem etécé. Murphy él és virul. Mindegy, van helyette vau:
Dupláztam:
Na jó, ééén nem! Segített a sun. [ájkengetnószetizfekSÜN!] Kissé túlszaturált, kissé meleg színárnyalatú, kissé sok a vignyettálás... [...kissé sok a kissé... de kinek a hibája ez? tán ki... ...lapos poén lett volna nyugodtan megnyugodom]
Jött még egy lepke, oszt cső!
Ennyi vót a móka aznapra. De legalább volt! Vagyis mindig van, csak én nem. Kitartás! [ - a jelszavunk]
Huszonkettő
...avagy ma, hacsak nem sikerült háromnegyed óránál többet ügyködnöm, mer' má' negyedtizenkettő vala. Szokásomhoz híven itt is az elején kezdem. [aztaaa...!] Szóval előző napi terv: reggel kelés, ködfotózás, majd hazajövet. Végül is sikerült megvalósítani, csak persze nem teljesen úgy, ahogy én azt szerettem volna. Sajna nem a jó kis "fátylas" köd volt, vékony szálakkal, sokkal inkább a bumszli, "többórás". Persze jelen esetben inkább tízperces, mint órás, de akkor sem az igazi. Hiába, itt van az ősz... [a héten meg melegrekordok fognak dőlni, nesze neked!] No de inkább a képek...!
Aztán jött a keleti oldal, mert hogy nyugatnak csámcsogtak.
Erről beszéltem - semmi komoly látványilag...
El van csépelve, én mondom! Hálós-harmatos-napkeltés...
Inkább némi csendélet:
De a beszt... Azé' mégiscsak, no... Szóval köd, vonat, napkelte... Mi szem szájnak ingere...
Aztán itthonról még egy távolodó pesti gyors.:
Én - csak úgy:
Pöppet az előzőekkel nem azonos téma, de még csak témakör sem:
...ésittavége!