Neeem, nem lesz se' életrajz, se' sztár-elemzés. Ez egy szín. Igen. Ééérted? Addig jó, mert én má' most sem... No... Szóval... Én... Megpróbáltam... El is hittem... Mintha csak az időjárást másolnám, borult színes ködmező hályogot vonva tudatom elé, mert minden jó s szép. Hát peeersze, ezé' rózsacín. Hiába, mintha valami dry line közeledett volna, advektív száraz mező kisöpörte tudatom ködpárnáját. Pedig olyan jó volt... Csak néhány nap, mégis... Hiába... Hiába fújtam a lufballont, ki megkötötte volna, "nem hiszem", felelt. S zeng-kong búskomor, e két szó, nem hiszem... Vége a dalnak, s nékem is, okozója nulla, okozata végtelen... Göndör fürtjei, pirosló orcája, lágy csengő szavai, végtelen köd homályába veszett, mely a rózsaszínen túl, valahol... valahol a messzi szürkeségben látszik összeérni, föld s ég, e két tér, én s ő, sosem volt, sosem lesz... De köszönöm, bár látni nem fogod, pár pillanat, betölti szívemet... Miértjét nem firtatom - tudod. Vége, mi el sem kezdődött, ragaszkodó vagyok, ez az én bűnöm... Bűn, jajkeserv kínjával, Isten veled, szerencsét életed útjával!
Üdvözöllek kedves látogató! Örülök, hogy internetország e rejtett zugára akadtál! Ha kincset nem is, néhány fotót, szöveges szösszenet találhatsz. Kérlek nézz körül! :-)