Húúú, micsoda rejtélyes-sejtelmes cím! Marhára...Mindösszesen arról vagyon szó, hogy a 12 és a 21... Ugye-ugye... (Látszik, ennyi kedvem van most írni.) De muszáj, hisz meg volt az első! Vékonyka, gyengécske, de a mienk! Hát persze, hogy az első hóról vagyon szó! De előtte...
Igencsak zord volt a reggel, majd' mínusz tízig süllyedt a higanyszál, végül egy szép kerek értéken állapodott meg: -9.2 fok volt a minimum.
Szintén valahol a milliméteres tartományban:
S akkor... Őkelme hullani kezdett. Mint valami falatnyi szoknya nyáridőben, oly' keveset takar. De legalább ízléses...
Hol apróbb, hol nagyobb pelyhekben esegetett:
Nehezítette is egy picit dolgom. Sebaj, fotótúrából lett gyalogtúra. Szép az is!
Volt itt minden. Veréb-család zajongott a part menti susnyásban, bohókás őszapók kergették egymást szomszédország ágain, csilpcsalpfüzike kereste betevőjét az aljban, vagy éppen réce bújt meg partközelben, bokrok alatt. Él a part! S él a víz is, domolykó csap a felszínre, amott balin ijeszti az aprónépet. S bár közelben a város, mégis oly' messze. Elmerengek eszperente remekemben. :-)
 |
| Határ |
Itt húzták meg nekem is. Hatezeröccáz méter, plusz kisebb-nagyobb amplitúdójú kilengéseim a közepes útvonalhoz képest - szűk hét kiló volt. Majdnem nagyfesz! ;-)
Most pedig - jó éjszakát, szép álmokat, kedves Puruttyák és Puruttyínák! :-)