Ség. Szerencsére lassan mérséklődik. Nem igazán bírom a meleget, de egy olyannal kiegyeznék az időjárás irányítójával, hogy mondjuk ami nyáron pluszban, az télen mínuszban is legyen meg... :-) Csak hogy ne mindig a nyárfanoknak legyen jó. Oké-oké, február elején volt egy kis hideglöttyintés, de egy normális minimum nem tudok kialakulni, pedig a lehetőség megvolt a 30-ra, de közel sem értünk hozzá... Kár érte... No mindegy. Most más jön. A meleg periódusokat törvényszerűen (? - effektíve igen, mer' ugye a meleg anticiklont egy "hideg" ciklon [és a hidegfrontján keletkező zivatarok] szokták elkergetni) zivatarok szokták lezárni. Nos, most nem lezárásról lesz szó, mindössze csak egy új bekezdést kezdünk. :-) Olyan értelemben, hogy a 33-37 fokos tartomány helyett jön a fényévekkel elviselhetőbb 25-30(-32) fok. Az azért már mindjárt más... A zivatarok? Nos, szóval már tegnap este elkezdődött. Határon belül semmi komoly nem volt (csak Sopront kapta el valamelyest egy döglődő cella), ellenben sógoréknál igen komoly zivatarok alakultak ki. Ráadásul az egyik kedvenc típusom, a jó kis helyi zivatarok, azaz egycellás zivatarok, azaz monocellás zivatarok, csak hogy villogjak a szinonimákkal. :-) Van még egy jól csengő kifejezés erre idegenül, pulse type (thunders). A magyar nevek inkább azon jellegzetességükre utalnak, hogy bennük csak egy feláramlás keletkezik és amint ez eléri fejlettségének maximumát, a cella elpusztul, szegényke... Az angol viszont inkább arra utal, hogy valamilyen trigger, vagyis kiváltó hatás okán nagyon erősen lokális jelleggel jönnek létre az efféle aranyoskák. Kialakulásukhoz többnyire anticiklonális idő szükségeltetik. Persze, "hű, de hát anticiklonban lefelé áramlik a levegő...!". Nos igen... Ellenben a zavartalan besugárzás hatására napról-napra melegebb van (nézzük csak vissza az utóbbi napok maximumait...!), a meleg levegő meg felfelé szeret szállani. Aztán az anticiklonális szárazság sem tart örökké, innen-onnan idővel bizony csurran-cseppen némi nedvesség a légkörbe. Persze legtöbbször ezt csak úgy vesszük észre, hogy van néhány semmitmondó gomolyocska az égen. Igen, itt még csak arról van szó, hogy a légkör egy bizonyos szintje már elegendő nedvességgel rendelkezik, ellenben felette még száraz a levegő, esetleg inverzió is fennáll (ellentétes hőmérsékleti gradiens - a hőmérséklet felfelé növekszik). No de egy idő után megjön az a nedvesség, ez az "idő után" pedig ma délután-este, holnap reggelre néz ki. De hogy is néz ki egy ilyen egycellás zivatar? Nos, most nem írok kisregényt, pedig lehetne róla. Szerencsére egy kollégánál, ha lehet ezt írni, találtam egy nagyszerű ábrát, talán saját maga rajzolta, nem is tudom, de nagyszerű! Szóval ő az egycellás zivatar:
 |
| forrás: http://www.zivipotty.hu/zivatar.html |
(Nagyszerű összefoglaló, minden zivatartípus benne van, így talán jobban is érthető, mintha csak egy volna elmagyarázva!)
A lényege ennek az egész egycellás zivatarosdinak, hogy valamilyen helyi hatás következtében (hegy [orografikus emelés], összeáramlás [nedvesség] stb.) egy adott helyen kialakul egy olyan gomolyfelhő, mint ami az ábra első képén látszik. Nos, ilyenem nekem is van tavalyról (a második képen látható). Csapadékot még nem ad (sőt, talán később nem is ér belőle egy csepp sem, elég száraz alsó légprofilnál ez simán megeshet), a feláramlás dominál benne. Az első képen (nem "fejlődési", hanem kronológiai sorrendben illesztem mindig a képeket, ezért az eltérés) egy másik cella látható, a második állapotban, amikor a feláramlás mellett már leáramlás is jelen van a cellában (na jó, ez már inkább "két és feledik" állapot, szóval amolyan előrehaladott kifejlődött, itt már dominánsabb a leáramlás, de kérlek nézzétek el, sajnos nem tudtam korábbi állapotban fotózni). Ekkor már jellemző a csapadékhullás és a csapadékkal együtt lezúduló hideg levegő által okozott kifutószelek. (Ez is jól látható az ábra második képén, alul mintha "szoknyája" volna a felhőnek, az a csapadék, a talajjal párhuzamos nyilak pedig a szelet jelölik). Szóval ez a fejlődési állapot az egycellás zivatar életének tetőpontja, innen bizony már csak lefelé vezet az út. Ennek a "lefelé"-nek az alja pedig a teljes leáramlási stádium, azaz ekkor már feláramlás nincs benne, a villámlások, dörgések is megszűnnek, a csapadék is egyre gyengül. Ez azért következik be, mert a saját magából kihulló csapadék által "kirántott" hideg levegő szétterül önmaga körül, ami ugye nem kedvez a feláramlásoknak, mert azok kialakulásához a környezetéhez képest melegebb levegő szükségeltetik, itt pedig ugye hidegebb lesz, mert hideg levegő "zuhan ki" a zivatarból. És mivel nem vagy csak minimálisan mozognak a cellák, nem tudnak a saját maguk alatt szétterült hideg levegőjű környezetből elmozdulni, így megszűnik a feláramlás, a cella és vége a zivatarnak. Mindez a harmadik fotómon látszik.
Nos, ennyi a lényege az egycellás zivataroknak - nevéhez híven egyetlen egy cellát tartalmaz, ennek élettartama többnyire 30-45 perc. Ellenben előfordulhat olyan is, hogy kvázi egyhelyben több óráig egycellás zivatar okoz csapadékot. Ez úgy lehetséges, hogy a (második-harmadik állapotban) önmaga alól kifutó levegő mellette bizony felemeli a meleg levegőt. No, erre kell egy ábra! :-)
(Erősen fapados, de mivel ilyesmihez nem értek a Photshopban, így marad a Paint.)
Szóval ugye ott van az egycellás zivatarfelhő középen. (Profilból, oldalról láthatjuk most "két dimenzióban".) A kék nyilak a leáramlsó hideg levegőt mutatják. Ez a hideg levegő, fizikájából adódva, a zivatar körül szétterül (bal és jobboldalt). Ellenben ez a hideg levegő bizony "elfoglalja" más, többnyire meleg, nedves levegő helyét a talaj közelében (ez az első néhány száz méteres légréteget jelenti). De ha kiszorította, hát annak valahová mennie is kell... Megy is! Méghozzá felfelé! És már kezdődik is előlről a túra... Feláramlás, felhőképződés, zivatar, leáramlás... A korábban említett "trigger", kiváltó tényező tehát például ez is lehet. Egész délután erőlködik a legkör, mert a potenciál meg van benne, csak egy pici mégis hiányzik. Aztán kialakul egy ilyen zivatar, majd maga körül szinte berobbantja a légkört, sok-sok cella kialakul, megy a feláramlás, esik az eső, kifut a hideg levegő, újabb zivatar stb. Persze nem tart örökké, ezek tipukus nappali zivatarok. Ez ugye könnyen belátható, mert csak napsugárzás okozta talajszinti felmelegedéből élnek. Amint egyre laposabb szögben érkeznek a napsugarak, úgy halnak ki az ilyen zivatarok, mintha sose lettek volna. Tipikus eset, hogy egész délután sok a gomolyfelhő, zápor-zivatar is van, majd naplemenetére megnyugszik az idő, a gomolyok ellaposulnak, szétterülnek, a többnyire száraz légprofilban fel is oszlanak és szép, derült éjszaka következik. Másnap persze ugyanez, ha nem változik az időjárás képe. :-)
Na de sokat beszéltem már a zivatarokról, legyen pár szó a mai-holnap napról! A mai napon, 21-én, a délutáni, kora esti órákban főként északnyugaton, a Kisalföldön lehet számítani ilyen zivatarok kialakulására. Viszont én némi esélyt látok arra is, hogy akár itt, Nógrádban is elődordulhat zivatar. Sőt, szerintem Délnyugat-Szlovákiában (Komáromtól északra, a Vág és a Garam alsó folyásánál, a hegyek lábánál) előbb lesz zivatar, mint a Kisalföldön. Mivel középszinten, 500 hPa magasságában (600 méter környéke) markáns kiszáradás van jelen, ezért eleinte csak kisebb gomolyfelhők várhatók, aztán egyszer csak valamelyik áttöri a száraz légréteget és bumm, kialakul a monocellás zivatarunk. Mivel délnyugati az áramlás, ugyanebben bízok a Börzsöny esetében, azaz a déli lábánál kialakuló zivatart az áramlás errefelé hozhatja. Persze hosszú életűek nem lesznek a cellák, de bízom benne, hogy sikerül annyira benedvesíteniük a környéket, hogy itt is lehet zivatar, akár helyben. De mivel ez az egész csak feltételezések sora, elég minimális az esélye, hogy bejöjjön, de egy icuri-picuri azért csak van. :-) És ha van, akkor érdemes megemlíteni, hogy mindezen zivatarok veszélyforrásai lehetnek a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék (ugye lassú áramlás, lassú cellaáthelyeződés, azaz egy helyben hullik ki szinte az összes csapadék), illetve a középszintű kiszáradás okán jégeső is előfordulhat (szerintem kisebb valószínűséggel, de bőven benne van a pakliban), ami pedig szerintem a legkomolyabb lehet, az a szél, 60-70 km/h-s lökéseket is produkálhat egy-egy ilyen apróság.
Ez volt a délután, jön az esti műsor. Nos, ők már nem a nappali egycellásak lehetnek, hanem éjszaka, emelt konvekció lenne kiváltójuk. (Ennek fogalmába most nem mennék bele, az a lényeg, hogy olyan paraméterekről van szó, melyekre nagy befolyása a napsugárzásnak nincs, tehát éjjel is lehetséges kialakulásuk/szerepük a zivatarok kialakulásában, pl. örvényességi advekció stb.) Szóval lehetséges, hogy éjjel-hajnalban az országban kialakulnak záporok-zivatarok. Ezek is délnyugat-északkelet irányba haladnának és igazából lövésem nincs, hol alakulhatnak ki. A Dunántúl középső és észak irészén szerintem bárhol, illetve ugyanez igaz a középső országrészre. Én holnap, 22-én, reggel 4-5 óra körül számítok csapadékra itt Gyarmaton is, amit kifejezetten szeretek, mert nincs is jobb annál, amikor a zivatar ébreszti az embert. :-) Persze most nem fog, mert benyomom az ébresztőt háromra, hogy biztosan ne maradjak le semmiről. :-)
Szóval tessék nézni az eget, délután-este lehet egy kis akció, majd holnap hajnalban szintén! :-) Nem kell semmi komolyra gondolni, kisebb záporok-zivatarok lehetnek, de ebben a nagy melegben mindenképpen jól fognak jönni. (Már ha lesznek, persze...)
Hajrá!