Ugrás a fő tartalomra

[06.01.] Újra itt a nyár!

Bezony, megint. Bár az időjáráson nem látszik, kissé hűvös, többnyire felhős és csapadékos. Legalábbis az első két nap mindenképpen. :-) Holnap, harmadikán, már jobb lesz egy fokkal. Mármint néhány fokkal. :-)
Távoli vidékeken jártam tegnap, Debrecenbe mentem. Pulykakast nem (sem) vette, csak segítettem nővéremnek a kiköltözésben, neki is vége az évnek. :-) Az előző napi fél négyes kelés után csak éjfélkor feküdtem le, a vonathoz meg fél ötkor már keltem, így kissé hullán szálltam fel fél hat előtt pár perccel a vonatra. Jóféle hidegfront volt prognosztizálva, ráadásul éppen e korai időszakra, így akár még szerencsém is lehetett volna, de hiába ment a vonat jó irányba és közel jó időben, a frontvonal, ha éppen csak is, de végig előttem maradt. Kb. fél órával. Kár érte... Sok látványt így nem okozott. Ellenben Debrecentől nem messze, az időtájt, amikor éppen ott voltam, tornádó is kialakult. Szép... Nekem csak néhány apróság jutott a nap folyamán.
Itt még a front előtt, valahol Szügy-Mohora környékén.

Aztán ezt a szép, jó erős szélnyírásra utaló kis záporocskát sikerült lencsevégre kapnom:

Majd hatásszünet és már huss, hazafelé is száguldunk. Debrecentől északra:
Tisztességes neve a kis farkoncnak a világítótest mellett - horshoe-vortex; azaz lópatkó-örvény. Többnyire ez a fajta, hidegfront utáni idő kedvez kialakulásuknak. (Komoly szél, szélnyírás, örvényesség kell létrejöttükhöz. Nem olyan ritka jelenség, inkább csak kevesen figyelik, látják meg, még kevesebbünknél van gép. Nálam szerencsére volt. Amúgy héten már a másodikat látom.

 Irizálás ás Kelvin-Helmholtz instabilitás a felhőcskén.
Ja, igen, többnyire ablak mögül készültek a képek, ezért olyanok, amilyenek.

Már megszokott tájakon:
Mátravidéki Hőerőmű porviharral. Később az okozójába, egy kisebb záporba is belefutottunk.

Már-már itthon - Aszód:
A néhány napja-hete Gödöllő-Máriabesnyő közt történt siklás néhány maradványa. Túl gyorsan ment a vezér a dimbes-dombos Gödöllői-dombság 90-as pályáján, azt hiszem hét vagon siklott.
Ugyanez kicsit máskép(p):

21:26-kor gördült be a kis Bz az állomásra. Sok az a tizenhat óra, még ha abból egyet nem is vonattal, illetve utazással töltöttem. De volt már ennél több is, óh, de még mennyire, a tavalyi pécsi kiruccanás a maga 21 órás menetidejével és 875 kilométerével de szép is volt... No de azért a tegnapi 665 kilométer sem piskóta.



Ennyi az össz, más érdekes nem akadt. Holnapután, azaz hétfőn pedig szupercellákra fel! Akár kemény is lehet! Meglátjuk...