"Mit együnk ma?"
:-)
:-)
Inkább úgy kellene ezt kérdezni, "mit főznek ma?". Hááát, jó kérdés... A legtöbb labilitási paraméter az egekben, most igazából egy (illetve kettő, de szorosan kapcsolódó) dolog határozza meg az események helyszínét - a nedvesség-konvergenciák, tehát az összeáramlások, illetve az ezeknek köszönhetően kialakuló nedvességi mezők (szóval látható, hogy két külön dolog, de effektíve egyről van szó).
Rövidke magyarázat, mi is az a nedvesség-konvergencia. No, ez most jó kínai! :-) Rajzoltam egy gyors ábrát!
Ezen a nyilak a horizontális vektorokat, azaz röviden a szelet jelentik. :-) A narancssárga nyilak középen összeáramlást, a kékek keleten és nyugaton szétáramlást (divergenciát) mutatnak. A folyamat lényege, hogy összeáramlás esetén egy adott helyen levegőtöbblet alakul ki. Ugye azért, mert "két felől" is ide áramlik a levegő. Ezt persze (mármitn a többletet a környezetéhez képest) valahogyan ki kell egyenlíteni. Mivel "oldalra", a szél irányába nem mehet, a talaj felé meg pláne :-), így egy út marad - felfelé.
Itt egy vertikális ábra:
Középen összeáramlik a levegő, ez felemelkedik, itt képződHET (!) felhő-csapadék. Míg balra és jobbra szétáramlás van, azaz ott nincs semmiféle levegőtöbblet, amelynek valamilyen irányba el kellene mozdulnia.
Mindez természetesen nem csak talajszinten, hanem egyéb magassági szinteken is lejátszódhat, de legfontosabb talán mégis csak a talaj közeli, azaz 10 méteres szél.
Viszont nem szabad úgy "beskatulyázni", hogy a "divergencia a rossz, a konvergencia a jó". Mert! Lássuk be, ha magasabb szinten, pl. 7000 méteren van egy szétáramlás, az tkp. azt jelenti, hogy azon a helyen "levegőhiány" lép fel, azaz valahonnan ezt pótolni, kiegyenlíteni kell. Mivel szétáramlásról van szó, "oldalról" nem jöhet, a levegő fizikai tulajdonságai okán fentről sem (ugye a meleg levegő felfelé száll), tehát alulról fog pótlódni. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy feláramlás indul meg. Nos, ha ez éppen összevág egy talajszinti összeáramlással, akkor ott nagy buli is lehet. :-)
Röviden tehát, a talajszinti összeáramlás és a magasabb szintű szétáramlás "összedolgozhat". :-)
No de ennyit az okoskodásról!
Szóval ott tartottam, hogy a konvergencia, nedvességi mezők a fontosak jelen helyzetben. Igen. Be is illesztek néhány, a mai napra szóló előrejelzési térképet!
 |
| előrejelzési térképek forrás: http://szupercella.hu |
(Az előrejelzett időpontok UTC-ben vannak megadva, tehát a nyári időszámítás miatt 2 órát hozzájuk kell adni. Azaz rendre 14, 17, 20, 23 és holnap hajnal 01 órára szóló térképeket láthatunk.)
Ugye láthatóak a szelet jelképező fekete vonalak, melyek helyenként összefutnak, másutt szétágaznak. Ezek az össze-, illetve szétáramlások, melyeket rendre piros, illetve kék/lila színnel is kiemelkednek környezetükből.
Amit látunk: a nap folyamán jórészt az északi országrészben várható összeáramlás, később az Alföldön. Miközben a Nyugat-Dunántúlon, később a Közép-Dunántúlon szétáramlás van.
Mindezekkel (no meg még sok más egyébbel együtt) nekem valami ilyesmi állt össze a fejemben:
Éjfélig szólóan. A narancs területeken számítok zivatarok kialakulására. Helyenként heves kísérőjelenségek is előfordulhatnak, úgy mint komoly szél vagy nagy méretű jég. Komoly jégre talán északkeleten a legnagyobb az esély, illetve a Duna déli szakaszán. Nálunk itt Nógrádban inkább a felhőszakadás lehet, ami gondot okozhat.
Szóval lassan tessék figyelni, mert indulhat a móka! Akár nagyot is szólhat errefelé, most egészen jó helyen vagyunk...!
szerk.: ó, a lényeg lemaradt. Ez a térkép igazából a kora esti órákig szól. Estétől aztán már az Alföldön és délnyugat felől egy örvényességi mezőn kialakulhatnak zivatarok. Ergo az egész országban, nincs frekventált hely.
szerk.: ó, a lényeg lemaradt. Ez a térkép igazából a kora esti órákig szól. Estétől aztán már az Alföldön és délnyugat felől egy örvényességi mezőn kialakulhatnak zivatarok. Ergo az egész országban, nincs frekventált hely.