Vagy inkább harminc? Éccakázás volt, magam sem tudom eldönteni. Mondjuk ezt nem eldönteni kell, mert tény, vagy ez, vagy az. A matek ezt is megoldja, átlagoljunk! Június huszonkilencésfeledike!
:-)
Na igazából ez sem jó, mert sorszámot meg nem átlagolunk... Mindögy.
A hét korábbi napjait Szegeden töltöttem, többek közt vizsgáztam, ittam, terepgyakon voltam és ittam... Lényeg a lényeg: megvannak a vizsgáim! Mindazösszes! :-) Négy körül, kicsivel felette lesz az átlagom, majom és önnön farka effektus. :-) És már csak egy év, juhú!!! Abból az utolsó félév gyakorlatilag 20 kredit, 4-5 óra... Smafu. :-) Meg persze a szakdoga. Lövésem nincs, miről fogom írni. Remélem adnak valami érdekes témát a tanárok, ha izgalmas a téma, akkor nem lesz gond; különben nem tudok soktíz oldalt rizsázni olyanról, amit nem szeretek. :-) Maaajd emescén kutatok... ...vaaagy nem. :-) No előbb még nyelvvizsga, meg Bsc, meg kiveszem a biliből a kezem. :-)
...na de az alábbi nap közel sem álom! Bár álomszerűen jó volt...
No most hogy kellően összezavartam a tisztelt olvasót és elzavartam a gyengébb lelkületűeket, neki is kezdek a dolognak. :-)
Szóval huszonkilencedikén, vasárnap délután-este jöttem-értem haza Szögedről.
Öröm és bódottá, újra itthon, miegymás... Aztán ránéztem a radarra... Jaj nekem! :-) Ez a gyengém. :-) Már kaptam is fel a fotómasinát, sőt rögtön mind a kettőt. :-) Dél felől valami ihaj-csuhaj volt közeledőben, gondoltam néhány villámot elkapok belőle, idén még úgysem volt hozzájuk szerencsém. A Nikonnal kézből gondoltam videózni, az Olyval meg állványról villámozni. Először nem mentem messze, bár a rövidnaci-póló-strandpapucs kombó az éjszakában, megspékelve két fényképezővel meg egy állvánnyal igen érdekes látványt nyújthatott. :-) Persze ahogy az lenni szokott, többre vágytam, így mentem-mentem egyre kijjebb a városból, mígnem úgy döntöttem, már ki is mehetnék a határba... Úgy is lett. :-) Szép villogó fények, mélyen morajló távoli ágyúdörgések, sokadik kép az Olyval...
...de várjunk? Mi a...? Na ne...! Rosszul lőttem be a fókuszt! Ilyen nincs! Minden eddigi villámom defókuszos, és már távolodóban a cella, ó hogy az a...! Azt hittem elhajigálom az agyamat... Ezért csak 800 pixelesek a képek, így még elfogadható a minőség...
Nagy mérgesen aztán korrekcióztam a fókuszt, persze addigra már alig volt épkézláb villám... A videó meg atom zajos lett, nem valami nagy élmény... Meg is untam a dolgot, elindultam visszafelé. Abban a pillanatban hatalmas villanás nyugat-délnyugat felé, majd pár másodperc múlva reccsenős dörgés. Sejtettem, hogy ezután akár az ég is leszakadhat, így elkezdtem izomból sprintelni - papucsban, két gép a kézben... ...vicce volt na! Nézett is nagyot a buszmegállóban az a három srác... Mondjuk lövésem nincs, mit keretek ott hétfő hajnali fél egy körül, de hát úgy néz ki, sokan nem vagyunk százasak... :-) Eközben persze már egészen rendesen esett az eső, majd amint beértem az egyik suli bejárata elő, ahol védve voltam az esőtől, leszakadt az ég. Közben további közeli felhővillámok, durranós dörgések... Szóval kiraktam a Nikont, hagy videózzon. Kapott is egy kis vizet, de szerencsére nem lett semmi baja. Ugyanakkor elkapott egy olyan villámot, hogy öröm volt nézni - villanás, egy, kettő, há...csatt! Huh, azt hittem berosálok... :-) Aztán egyre inkább távolodott és gyengült a hirtelen kipattant cella, lassan az eső is elállt... ...de azért nem teljesen, és mivel az Olyt jobban féltem, gondoltam kellene valami védelem az eső ellen... Hát levettem a pólót, kivillantvakidolgozott felsőtestemet, ráterítettem a gépre, és uccu neki, haza! Na, ez lehetett még érdekes látvány - meg sem próbálom körülírni, még a szavak sem bírnák el, jobb, ha csak képzelet szintjén marad meg... :-))) Ugyan leskelődő szempárokkal nem találkoztam,de ha bárki is látott volna, szerintem tárcsázta volt az elmeosztályt... :-))) Aztán már majdnem hazaértem, amikor... ...szóval egy lejtős földúton elcsúsztam. Na jó, olyat taknyoltam, hogy még most is röhögök, bár ott megnéztem volna a fejem a kényszeredett vigyorral... :-))) Térdem, karom csupa sár és vér volt, még a Nikon is kapott, a másik szerencsére nem. Szerencsére ezután már minden gond nélkül hazaértem (ha ez nem lett volna elég). Némi gépezés után le is dőltem... ...hogy fél óra múlva már keltsen is a dörgés. Nem volt kedvem belőni a gépet, csak a telót tapicskoltam, de a látvány így is tetszett - folyamatos keletkezés délnyugat felől! Természetesen nem hagytam a dolog, először az ablakból, aztán a teraszon videóztam a sűrű villámlást, folyamatos morajlást. Sajnos az eső miatt kimenni már nem tudtam, de az élmény azért így sem volt rossz. Aztán valamikor három óra után sikerült lefeküdnöm, hulla fáradtan.
...de várjunk? Mi a...? Na ne...! Rosszul lőttem be a fókuszt! Ilyen nincs! Minden eddigi villámom defókuszos, és már távolodóban a cella, ó hogy az a...! Azt hittem elhajigálom az agyamat... Ezért csak 800 pixelesek a képek, így még elfogadható a minőség...
Nagy mérgesen aztán korrekcióztam a fókuszt, persze addigra már alig volt épkézláb villám... A videó meg atom zajos lett, nem valami nagy élmény... Meg is untam a dolgot, elindultam visszafelé. Abban a pillanatban hatalmas villanás nyugat-délnyugat felé, majd pár másodperc múlva reccsenős dörgés. Sejtettem, hogy ezután akár az ég is leszakadhat, így elkezdtem izomból sprintelni - papucsban, két gép a kézben... ...vicce volt na! Nézett is nagyot a buszmegállóban az a három srác... Mondjuk lövésem nincs, mit keretek ott hétfő hajnali fél egy körül, de hát úgy néz ki, sokan nem vagyunk százasak... :-) Eközben persze már egészen rendesen esett az eső, majd amint beértem az egyik suli bejárata elő, ahol védve voltam az esőtől, leszakadt az ég. Közben további közeli felhővillámok, durranós dörgések... Szóval kiraktam a Nikont, hagy videózzon. Kapott is egy kis vizet, de szerencsére nem lett semmi baja. Ugyanakkor elkapott egy olyan villámot, hogy öröm volt nézni - villanás, egy, kettő, há...csatt! Huh, azt hittem berosálok... :-) Aztán egyre inkább távolodott és gyengült a hirtelen kipattant cella, lassan az eső is elállt... ...de azért nem teljesen, és mivel az Olyt jobban féltem, gondoltam kellene valami védelem az eső ellen... Hát levettem a pólót, kivillantva
Szóval ezért lett fél nap. De megérte, jó kis villámshow volt. :-)