Izé... Totál le vagyok blokkolva. (No nem ennyire.) Mit is kellene írnom? Nem látok. Nem látok a ködtől. De-de-de ez így tök jó. :-) Az igazság az, hogy én is beálltam abba a sorba, amin korában csak mosolyogtam (vagy szörnyülködtem). Persze azt hittem, hogy "de én nem is...". De. Pont ugyanúgy. Mindenesetre pont nem érdekel. Azért próbálok az eszem szerint is lavírozni, de hát vannak dolgok, amiket nem tudok megmagyarázni az agyamnak. Azt viszont nem tudom, hogy ez most jó-e vagy sem. Deee... Mindent illik kipróbálni egyszer. Túl rövid az élet ahhoz, hogy kimaradjon az ember a jóból, a tapasztalatból, a... a mittoménmiből, nem is osztanám a semmit. :-)
Na, azért tök jól elzagyváltam erről a semmiről... :-) Legyen inkább tánc egy kép! Az talán (talán...?) egy hangyakukival jobban megy (jobban megy...?).
...de előtte egy kis zene!
...de előtte egy kis zene!
Fogas, de nem süllő, mi az?
Hát a fogas!
Okkké, nagyon rossz volt, ugye?
Kérem a következőt!
...na ez nem jöhet. Majd. Talán. Egyszer. Vagy nem. Mindenesetre körül tudom írni - angyali, tündéri, gyönyörű, csodás... Tovább is van, mondjam még?
Szóval ugrunk, de csak egy picit.
Széchenyi-hegy:
Két- vagy hétpettyes - ok; harlekin - off!
S ezek után mit is kellene még írnom...? Nem sokat tudok. Talán csak ennyit - köszönöm!