Ha az emberre mosolyog, az mindig örömteli. Most sem volt másképp.
Először kétoldali melléknap jelen meg, majd a 22-es haló is gyengén. Aztán jött a felső érintő, majd... majd, mivel a melléknapot és a zenitkörüli ívet ugyanazon jégkristályok hozzák létre, a felhők fölém sodródásával én is egyre gyakrabban tekintgettem fejem fölé. S nem is hiába!
Mit is láttunk? Néhányat közülük, melléknapot, 22 fokos halót, felső érintőt, valamint zenitkörüli ívet.
És ha már... már kutakodtam a gépen, akad itt még néhány képecske.
Még valamikor tavasszal, Szegedre menet kaptam le őkelmét Gyarmaton a vasútállomáson:
Itt is Szegedre utaztam, de éppen pótlóbusszal járunk valahol Dejtár és Ipolyvece közt, a képen a Börzsöny hegyei-dombjai hatására kialakult hullámos jellegű felhőzet.
Ez pedig pár perccel később Drégelypalánkon, ahonnan már vonattal mentünk tovább. Rég látott forgalom a kis állomáson:
A miénk a jobb szélen álló szerelvény volt. Hétköznap lévén csak páran utaztunk a déltáji időszakban.
De nézzünk vissza kicsit régebbi időkre. Mondjuk úgy hét évvel ezelőttre! Igen, 2008!
Füstös februári naplemente:
Augusztusi, hidegfront utáni naplemente:
Fenn a tetőn, hjaj de sok fotó készült onnan! :-)
Októberi est a Fehér-hegyről:
A város és az Ipoly ártere felett füst-foszlányokkal, fodrokkal.
Ó, azok a "makrózós esték"! Mennyiszer bütyköltem, faragtam, ilyen-olyan lencsékkel próbálkoztam, még a kis Sony gépecske elé fabrikálva őket... Néha egészen komoly nagyítást sikerült elérnem. Persze a minőség hagy némi kívánni valót maga után, de hogy mekkora örömet jelentettek e felfedezések számomra... elmondani sem tudom.
Meghagytam az eredeti feldolgozást. Hozzá lehetne nyúlni, többet is kihozhatnék utólag a képekből, de nem. Így van ez jól! :-)