...legény vagyok ééén... A frászt! Csak voltam Őrhalomban horgászni egyet. Szűk három óra alvás, szokásos ébresztő háromkor, csak annyi nem volt szokásos, hogy szinte nem is kellett felöltöznöm - egy szál rövidnaci és póló - mindez hajnalban fél négykor. Király! :-) Ez az egyik dolog, ami miatt szeretem a nyarat. Nagyon jólesett tekerni egyet a hűsben, bár mire kiértem, így is teljesen leizzadtam, szóval lehetett volna még egy picit hűvösebb is a hajnal. (Alig mentünk húsz fok alá, persze mi még szerencsések vagyunk a nagyvárosi területekhez képest, ahol 23, 24 fokok is simán előfordultak...) Szóval amíg ki nem értem az ártérre minden hepi és börszdéj szép és jó. Aztán szabályosan megtámadtak a szúnyogok, valami egészen elképesztő mennyiségben. Ilyet még nem nagyon pipáltam. Sz*rrá csipkedtek - má' elnézést... Persze nem csoda, hetekig tocsogós volt az ártér sok-sok hektáron keresztül, meg ugye azért hideg sem volt, szóval... ...brr. 5-kor viszont mintha elvágták volna, pikk-pakk, elbújtak mélyen a füves, fás, bokros részeken - háleluja! A napkelte megint pazarra sikeredett, sajnos kép nélkül... Illetve mégis, de csak amolyan "kábé ilyen volt" lábjegyzettel:
2011.07.17. |
Persze most még nincsenek bálák. :-)
No de horgászni mentem, vagy mi... Hja, igen, csak a halaknak erről a'sszem elfelejtettek szólni. :-))) Egy fia mozdítás nem sok, annyi nem volt közel öt óra alatt! De szerintem tudom az okát - a kishalak a felszínen pipáltak, azaz szerintem az oxigénhiány lehet a ludas. A nagyobb testű halak, melyek jobban bírják az ilyesmit, gondolom valahol a mélyben, mozdulatlanul pihennek és várnak. Nem mozognak feleslegesen. Persze táplálkozni kell, de nem fogják bejárni az egész tavat. Így viszont jó ideig nem lesz érdemes kinézni. Illetve pontosabban addig, amíg ilyen csúnya melegek vannak. Jövőhéten talán érdemes volna egy hűvösebb napon kinézni, egy anticiklonos, kissé magasabb nyomású időszakban szerintem beindulnak majd a halak.
Ami örvendetes, hogy nagyon jó ívási időszakot hagytunk a hátunk mögött, rengeteg babahal van a partszéleken. Meg kis csukák is akadnak szép számmal. Remélhetőleg az elkövetkező néhány évben érezzük majd hatását. Érdekesség, hogy az ártéren még akadnak - egyre inkább posványos - tócsák, melyekben apró halak rekedtek. Az egyikből pár baba-kárászt átemeltem a Tökösbe (ad absurdum, hogy kvázi szabálytalanul, ugyanis ellenőrizetlen forrásból származó halat természetes vízbe helyezni tilos... Éljen az ésszerűség!).
---
A fényképezőt ma van három hete, hogy leadtam. Ennyi ideig még a garanciális nagyjavításon (alaplap-csere) sem volt benn, az is megvolt két hét alatt. Nagyon kíváncsi vagyok már, mi lesz a vége a történetnek. Szerintem egyedileg megbuherálják a vázat, nem hiszem, hogy kicserélnék az egészet. Bár felőlem... :-) Csak legyen már kész! Bár úgy néz ki, célegyenesben az utód...